A történelmi adatok gyűjtése segít értékelni azokat a szempontokat, melyek sem elméleti úton nem magyarázhatók, sem modellkísérlettel nem vizsgálhatók. Ilyenek a buzgár kialakulásának geológiai körülménye, a buzgárok megjelenési helye, a kialakult hidraulikus gradiens, a talajrétegződés, a buzgár térbeli elhelyezkedése stb.

Amikor a buzgárok eredetét vizsgáljuk, elsősorban a geológiai múlttal, a folyók vándorlásával és a természetbe történő emberi beavatkozással kell foglalkozni. Mindezeket az éghajlaton, az időjáráson, a csapadékviszonyokon és a domborzati viszonyokon keresztül kell értékelni. Ezek határozzák meg a folyók viselkedését, az árvizek jellegét és az elönthető terület nagyságát. Magyarország és a Kárpát-medence árvízvédelmi helyzete szükségessé teszi azt, hogy a fenti kérdésekkel bővebben foglalkozzunk (Varga 2002, 2003).