A Bátaapáti térségében a Paksi Atomerőmű kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak végleges elhelyezésére kialakított NRHT felszín alatti térségeiben 2006-tól kezdődően egy szisztematikus deformációs monitoring rendszer került kialakításra. Az e rendszerből (elsősorban a radiális elmozdulások kimutatására alkalmas extenzométerekből és a vágatfal síkjában fellépő deformációkat rögzíteni képes háromszöges elrendezésű mérőhelyekből) származó, a cikkben ismertetésre kerülő adatsorok azt mutatják, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben hosszú távon is számolni kell a kőzetköpeny időfüggő deformációival, illetve – kedvezőtlen esetben – az ezekből eredő esetleges tönkremeneteli jelenségekkel. A cikk bemutatja a reológiai jelenségek különböző típusait és kísérletet tesz ezek értelmezésére. A Montavid Termodinamikai Kutatócsoport munkája azt is igazolta, hogy az extenzométerekkel rögzített radiális elmozdulások – a hőmérsékleti hatások figyelembe vételével – jól közelíthetők a klasszikus Poynting-Thomson anyagmodellel. Azt is vizsgáljuk, hogy milyen jelenségek és folyamatok tehetők felelőssé azért, hogy az elméleti várakozásoknál magasabb szintű, a reológiai jelenségeket kiváltani képes terhelések jelennek meg a kőzetköpenyben. A primer feszültségmérések eredményei alapján erre elsősorban a Mórágyi Gránit diszkontinuum-jellegű viselkedése és az ebből adódó feszültségblokkosodási jelenség adhat választ.

Kulcsszavak: NRHT, geotechnikai monitoring, reológia, feszültségblokkosodás