Lágymányos térsége az 1838-as jeges árvizet követő folyószabályozási munkálatoknak köszönhetően erőteljesen fejlődni kezdett. A térség talajvízjárásának ismerete alapvető fontosságú mind a természetes, mind az épített környezet szempontjából. Ennek vizsgálata talajvízszint-észlelő kutak telepítésével kezdődött. Jelen munkában a vízvezető rétegek (barna és szürke kavics, iszap és feltöltés) Darcy-féle áteresztőképességi együtthatóját vizsgáljuk két részterületre. A vízvezető képességet különböző módszerekkel határozzuk meg, mint a szemeloszláson alapuló tapasztalati összefüggések, leszívás-visszatöltödés Cooper-Jacob módszerrel, nyeletés és korábbi laboratóriumi mérések eredményei. A vizsgálatok megmutatták, melyik tapasztalati összefüggések alkalmazhatók leginkább az adott szemcsefrakciók esetén. A vizsgálatok eredményei az izovonalas áteresztőképességi együttható-térképek.