Az építési-bontási anyagok másodlagos felhasználásának lehetőségeit vizsgálom egy konkrét eset ta-pasztalataiból kiindulva. Az ide vonatkozó Uniós direktíva és a hazai Hulladékgazdálkodási törvény alapelvként kezeli a hulladékok minél nagyobb arányban való hasznosításának kérdését. A megfelelő-en kiválogatott építési törmelékből aprítással előállított tégla és/vagy beton darálék különböző célra felhasználható építőanyag. Ahhoz, hogy a termék kikerüljön a hulladék törvény hatálya alól alapvető-en három feltételnek kell teljesülnie. Nem szabad, hogy a környezetre káros anyagot tartalmazzon, va-lamilyen célra felhasználhatónak kell lennie és a felhasználhatóságot az építőanyagokhoz hasonlóan megfelelő teljesítmény igazolással kell tanúsítani. Az épület bontási tevékenységnek nem elsődleges célja a felhasználható építőanyagok kinyerése, de ezek felhasználásával értékesítésével az építési terü-let visszanyerésének költségei csökkenthetőek. A szabályozás szelleme szerint felhasználható anyag pedig nem is kerülhet lerakóra. Az újrahasznosításnak vannak még piaci feltételei. Kérdéses, hogy az adott térségben vannak-e alternatív elsődleges aggregátum források, ezek mellett fontos a kinyert nyersanyag minősége is. A Hulladéktörvény végrehajtása tekintetében úgy tűnik a Környezetvédelmi Felügyelőségnek kialakult gyakorlata van, de a Bányahatóság hozzáállása a kérdéshez még ellent-mondásos.

Kulcsszavak: másodlagos építőanyag, beton darálék, hulladék újrahasznosítás