A hazai külszíni bányászat során törvényi előírás szabályozza, hogy a bányatelek és a hozzá tartozó meddőhányó milyen módon illeszthető a tájba. A keletkező bányafalak és bányaüregek hasznosításánál az egyik legfontosabb kérdés a bányafalak állékonyságának vizsgálata. A jelen cikk bemutatja példákon keresztül, a sziklafalak állékonyság vizsgálatának lépéseit. A számításhoz szükséges helyszíni mérésektől, a kőzetfizikai laboratóriumi vizsgálatokon át egészen a számítógépes modellezésig. A dudari mészkő bánya sziklafalainak állékonyságát és egy Tatabánya melletti sziklarézsű kipergés vizsgálatát bemutatva rátér a falak megerősítésének lehetőségeire és további példákat mutat hazánkban korábban alkalmazott rekultivációs módszerekről.

Kulcsszavak: dőlés, tagoltság, kipergés, számítógépes modellezés