A bányászat területromboló hatását már a középkorban is leírták. A Mátraaljai Szénbányák a hatvanas évek vége óta üzemel. Már a kezdeteknél felvetődött a rekultiváció szükségessége. Mezőgazdasági szakembereket vontak be már a tervezésbe, is majd kialakították a gyors kombinált rekultivációs eljá-rást. Az eljárás technikai és biológiai szakaszból áll, mely segítségével a későbbi tájrendezés és ered-ményes vegetáció létesítéséhez teremtenek kedvező körülményeket. A Gyors Kombinált Rekultivációs Eljárás segítségével több ezer hektárt rekultiváltak, amely területeken ma is szántóföldi, erdészeti és kertészeti kultúrák virágoznak. A nyolcvanas évek közepétől az eljárás többek között az Egyesült Ál-lamokban és Brazíliában került kipróbálásra és fejlesztésre. A kilencvenes években az Ohio Állami Egyetemen (USA) folytak szakmai, tudományos fejlesztések (pl.: erőműi hamu, szennyvíziszap rekul-tivációs hasznosítás). Az eljárás nagymennyiségű bioaktív szerves anyag vagy szerves hulladék al-kalmazásával a jelenben és jövőben fontos lehetőség mezőgazdasági-erdészeti célú rekultivációra és gyenge termőképességű talajok, arid területek javítására.

Kulcsszavak: rekultiváció, technikai, biológiai