Talán már sokunkban felmerült a kérdés, hogy a hidrofobizálás hasznos, vagy egyáltalán szükséges pontja-e a restaurátori gyakorlatnak, és ha igen akkor azt, hogy mi legyen a kezelőszer és milyen legyen a felvitel módja, hogy az optimális hatást lehessen elérni? Sok esetben hallhatunk meggyőző érveket mellette, bár ugyan ennyit ellene is. Kísérletünkben ezért három különböző, különféle hidrofobizáló anyagokkal kezelt, illetve kezeletlen követ használtunk fel, melyeket nátrium-szulfátosterhelés alá tettünk ki. Célunk annak a gyakori problémának a makettezése volt, melyet a gyakorlatban oly sokszor elkövetnek, mégpedig, hogy különféle anyagokat felhasználnak úgy, hogy előtte nem győződnekmeg annak hatásosságáról, így talán nagyobb problémát okozva a műtárgynak, műemléknek, mintha igazából nem csináltak volna semmit.

Kulcsszavak: szilikon mikro-emulzió, hidrofobizálás