Hősök terén és a Dózsa György úttal párhuzamos, a Városligetből kiszakított,a rendszerváltás előtti időkben a felvonulásokra szolgáló, Felvonulási térnek nevezett területre mélygarázsokat tervez a Főváros. A megvalósíthatósági tanulmány szerint négy önálló egység lenne,így azok egyenként is megépíthetők. Általában vízzárónak tekinthető a 7-15 m mélyen fekvő miocén kori építésföldtani alapréteg,amely a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig emelkedik. Közvetlenül felette a Duna durva-szemcsésüledékei, majd pataküledékek találhatók, melyek jelentős részben és helyenként nagyobb vastagságban tőzegesek. Felül futóhomok jellegű a természetes rétegsor, melyet még feltöltés is takar. A tőzeg nagy összenyomhatósága, a futóhomok folyósodásra hajlamos volta miatt kedvezőtlen. A viszonylag magas talajvíz és annak a tervezett műtárgyakhoz viszonyított keresztirányú áramlása tovább rontja az építési feltételeket. Amennyiben csak egyszintesek lennének a mélygarázsok, azok nagy valószínűséggel a tőzegre, vagy föléje kerülnének. Ha kétszintesek, azok síkalapja mindenhol a tőzeg alá kerülne, és még maradna némi hely a talajvíz alsó átáramlására. Három-, vagy négyszintes mélygarázs csak résfalas,vagy cölöpfalas határolású gödörben építhető meg s ez esetben a talajvíz átáramlása teljesen megszűnik az építmény helyén. A talajvíz káros mértékű felduzzadása ellen – mindenképpen jelentős költséget okozó – védekezés szükséges. Külön probléma a Millenáris Földalattinak a Hősök terére tervezett garázs területét metsző szerkezete.

Kulcsszavak: mély munkagödrök, tőzeg- és folyós homok, magas talajvíz, talajvíz-duzzasztás