A szemcseösszetétel vagy mechanikai összetétel mérési módszerek öszszehasonlítása során gyakran felmerülő kérdés, hogy mely mérési, illetve előkészítési módszer tekinthető jónak, elfogadhatónak. A kérdés megválaszolásához hozzásegíthet bennünket, ha a mechanikai összetétel mérési eredményeket összevetjük olyan egyéb, azonos mintaállományon meghatározott talajfizikai paraméterekkel, melyek kapcsolata egyébként a mechanikai összetétel eredményekkel (pl. az agyagtartalom százalékos mennyiségével) tudományosan igazolt. Bemutatandó vizsgálatainkban mechanikai összetétel és vízgőz-adszorpció méréseket végeztünkaz Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kísérleti helyszínein feltárt jellemző talajszelvények eltérő genetikai szintjeiből származó talajmintákon. Munkánk során - meghatároztuka FAO szabvány szerinti teljes dezaggregálással (ISO/DIS 11277/1995.), illetve a hazaipirofoszfátos diszpergálással (MSZ-08. 0205-78. MÉM Ágazati Szabvány) előkészített talajminták mechanikai összetételét hagyományos pipettás módszerrel. Mértük továbbá a talajminták gőzadszorpcióját eltérő relatív páratartalmú légterekben. Statisztikai módszerekkel vizsgáltuka mechanikai összetétel adatok és a talajok vízgőz-adszorpciójának összefüggését. A két előkészítési módot összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a FAO (teljes előkészítéses) módszerrel meghatározott agyagtartalmak és az adszorbeálódott vízgőz mennyiségek közt – minden gőztenzió mellett – szorosabb a kapcsolat, mint az MSZ módszer esetében. Az eredményekből arra következtethetünk, hogy az aggregátumok teljes roncsolásával feltárt és így meghatározott agyagtartalmak valósabbak, a talajok tényleges kolloidtartalmát (ezzel összefüggésben fajlagosfelületét) jobban jellemzik, mint a hazai szabvány szerint meghatározott agyagtartalmak.

Kulcsszavak: szemcseösszetétel, mechanikai összetétel, előkészítési módszerek,vízgőzadszorpció