A kőzetek geotechnikai vizsgálata során legkézenfekvőbb a feltárási helyek(felszín, feltárás, vágat) közvetlen vizsgálata (szemrevételezés, fotózás, mérés), további lehetőség a magfúrásokból származó magminták vizsgálata (leírás, mérés, laborvizsgálat). Relatíve kevésbé alkalmazott módszer a fúrásokban végzett mélyfúrás-geofizikai mérés, pedig ezek a módszerek igen kézenfekvőek. Alkalmas fúrásokban (megfelelő átmérő, stabil lyukkörülmények, vízzel telt furat) szinte minden mélyfúrás-geofizikai módszer elvégezhető és ezek legtöbbje lényeges (in situ) információt ad a harántolt kőzetről, a fúrás műszaki állapotáról, valamint a hidrogeológiai és geotechnikai viszonyokról. A kőzetek geotechnikai állapotára elsősorban az elektromos és az akusztikus módszer érzékeny; ebben a tanulmányban az akusztikus lyuktelevíziós módszer (BHTV — BoreHole TeleViewer) lehetőségeit ismertetjük. A módszer a reflexiós szeizmikával analóg, a behatolási mélység nulla, a szónikus hulláma kőzet felületéről verődik vissza, és arról két alapvető információt szolgáltat: a visszaverődési időt és az amplitúdót. Ezek a paraméterek kiválóan jellemzik a kőzet geotechnikai állapotát, ezért rendkívül nagy segítséget adnak az objektív kőzettest osztályozáshoz, mivel éppen ezek alapvető adatait (repedésszám,-eloszlás és -minőség) szolgáltatják. A tanulmányban ismertetjük a módszer fizikai alapjait, a mérésekből származó elsődleges és a feldolgozás során keletkező információkat, valamint néhány példát mutatunk be a gyakorlati alkalmazásra.

Kulcsszavak: akusztikus lyuktelevízió, repedések települése, repedéssűrűség, repedésstatisztika, kőzettestosztályozás, mag orientáció