A tűzeseteknél hirtelen és visszafordíthatatlan változások következnek be az épületek kőszerkezeteiben és magában a kőanyagban. Ezek közül a laikusok számára is legszembetűnőbb a színváltozás. Kutatásaim során égéssérült kő építőanyagot és kőszerkezeteket vizsgáltam, kitérve azok tűz és magas hőmérsékleti hatásra fellépő ásvány-, kőzettani és kőzetfizikai változásaira. Jelen cikkben csak a szín módosulására térnék ki. A pontos színméréshez a CIELAB módszert alkalmaztam. A kőzetek ásványos és oxidos összetétele határozza meg, hogy a hőmérséklet emelkedésével fellép-e és ha igen milyen mértékű színváltozás. A legjellemzőbb a vörösödés, melyet a vasoxid átalakulásaokoz, de a mangán, illetve szervesanyagtartalom szintén eltolódást eredményez a színben. A tűz, égés hatását laboratóriumban, elektromos kemencében történő kontrolált, homogén hevítésselszimulálva vizsgáltam különböző kőzetfajtáknál (mészkövek, homokkövek, riolittufa). A hevítés 6 különböző hőmérsékleten (150, 300, 450, 600, 750, 900°C) 6 órás hőntartással történt. A felfűtés egyóra volt és a kőzetminták lassan, a kemencében hűltek ki. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogya színváltozásból nem lehet egyértelműen következtetni a hevítés hőmérsékletére.

Kulcsszavak: tűz, hevítés, kőanyag, kőszerkezet, hatás, színváltozás, kőzettan, kőzetfizika