Repedezett kőzettestek hidrogeológiai vizsgálatakor a töréshálózatoktérbeli viselkedésének elemzése fontos feladat. Ezen vizsgálatok során a különbözőlyukgeofizikai és kúthidraulikai mérések mellett lényeges szerepe van adeformációtörténeti elemzésnek, valamint a törésrendszer paleohidrológiairekonstrukciójának is. Előbbi a mikroszerkezeti viszonyok tisztázásán túl a törésekgeometriai paramétereinek mérését, s az adatok alapján a repedéshálózat matematikaialapú modellezését foglalja magába. A szimulált törésrendszer részletes elemzésévellehetőség van a kommunikáló alrendszerek kijelölésére. A repedésrendszerben egykormigrált fluidumok a cementáció során a repedéskitöltő ásványokban, mint fluidumzárványok csapdázódhatnak. Vizsgálatuk eredményeként a bezáródás fizikaikörülményeire, valamint az egykori folyadékok összetételére kaphatunk választ.Rezervoár méretben ez alapján lehetőség van eltérő fluidum rezsimek, s így nemkommunikáló törésrendszerek körülhatárolására. A dolgozatban a két eltérő hátterűmegközelítés együttes alkalmazását mutatjuk be egy alföldi repedezett metamorfanyagú szénhidrogén rezervoár esetében.

Kulcsszavak: repedéshálózat modellezés, DFN modell, perkolációs klaszter, fluidumzárvány, migráció